A polieter poliol molekulák bizonyos típusú kémiai anyagok, amelyeket a poliuretan végtermékek gyártására használnak. Ezeknek a molekuláknak van egy speciális régiója, amit gerincsíknak nevezünk, ami döntő mind a molekula tulajdonságainak, mind annak a függvényének. A polimer gerincsík azonos egységekből áll, amit éter- és propilén-oxidnak nevezünk. Összekapcsolódnak láncfajta szerkezetben, ami hosszú, rugalmas struktúrát eredményez. Ennek a versengőképességnek nagy előnnyel bír a sokféle poliuretan termék gyártásakor. Van néhány egyedi jellemzőjük a silikon polieter felületi aktív anyag amely nagy potenciállal bír a tömeges gyártásban való alkalmazásra. Az egyik finom tulajdonságuk, hogy kémiai rovarakkal erős kapcsolatot teremthetnek más anyagokkal, például izocianátokkal. Ez teszi őket hasznosnak sok mindenben, például a gyufaállványokban és a klímázó anyagokban.
Egy másik jelentős jellemző az, hogy a poliol és izocianát víz- és kémiai anyagok ellenállóak. Ez teszi őket alkalmasnak olyan területekre, ahol víz vagy súlyos kémiai anyagok vannak, mint például az építészet vagy az autógyártás. Rugalmasak és ugrálóak, így bírnak a többlettörelemmel és a nyomással, anélkül hogy megtörnén. Mivel nem olyan merev a polyéter poliol molekulák elrendezése, szabadon másféle módon rendezhetők, sok változatossággal annak függvényében, hogy milyen legyen a végső termék. A molekulák összerakásának változtatásával gyártók különböző tulajdonságú anyagokat állíthatnak elő – például milyen lágy vagy csekélyek.
Egy ilyen konfiguráció a lineáris, ahol az etilén oxid és poliol izocianát egyenes vonalban vannak rögzítve. Ez olyan anyagokat eredményez, amelyek rugalmasabbak és könnyebben alkalmazhatók fedőanyagokban és ragaszthatókban. Másik konfiguráció a fa szerű ágazás, ahol a régiók fátörzsében csatlakoznak. Ez olyan anyagokat termel, amelyek merevábbak és vastagabbak, alkalmasak például a gyufaizolációra és zárolókra.
A struktúra acrilitartalmú poliol nagy jelentőséggel bír a poliuretan-anyagok előkészítéséhez. Ezek az anyagok több iparágban is alkalmazhatók, a építésztől az autógépgyártásig. A poliuretant polyether-poliolok és izocianátok keverésével készítik, ami egy kémiai reakciót indít el, amely a keveréket erős és hasznos anyagga alakítja.
A szerkezet bio poliol befolyásolja a végső terméket. Például a lineáris polyether-poliolok flexibilisebbek, terjedhető poliuretan-anyagot eredményeznek. Ha azonban ágazottak, a poliuretan merevább lesz és alkalmas az izolációra és zárolókra.